A tudományos gondolkodásról
Dr. Takáts Ágoston munkái/2.
Energetikai axiómarendszeren alapuló rendszerelmélet
1. kötet: A tudományos gondolkodásról és a megismerés hármas absztrakciós szintjéről
„A modern természettudományos gondolkodás, valamint a matematikai és természettudományos módszerek alkalmazása szükséges és lehetséges minden tudományban és tudományágban. A természettudományos gondolkodásmód azt jelenti, hogy alapvető összefüggéseket keresünk, és a tudomány, tudományág axiómarendszerét a lehető legmélyebben fekvő alternatívákra alapozzuk. – A matematikai és természettudományos módszerek alkalmazása pedig a modell-alkotást, a modellek kísérleti ellenőrzését, kontroll-csoportok alkalmazását, stb. és mindezek objektív értékelését jelenti. – Ennek alkalmazása lehetséges, hiszen napjainkban igen sok helyen használatba vették, és eredményesen alkalmazzák a matematikai és természettudományos módszereket, – a gondolkodásmódot sajnos már kevésbé, – ugyanakkor alkalmazásának lehetősége egyelőre erősen vitatott több tudományágban, a bölcseleti- és társadalomtudományokban pedig egyenesen visszautasított.
A matematikai és természettudományos gondolkodásmód és módszerei szempontjából megismerésünket hármas absztrakciós szintre oszthatjuk. Ezek a következők.
– A tapasztalati megismerés absztrakciós szintje, melynek vizsgálati módszere a megtapasztalás és a kísérlet, ezekből az egyedi elvonatkoztatás útján állíthatók elő tapasztalati fogalmak, ítéletek és következtetések.
– A logikai megismerés absztrakciós szintje, melyen a tapasztalati megismerés eredményeiből, mint kiinduló adathalmazból, logikai műveletek segítségével, – mint további absztrakció, konjunkció, diszjunkció, analízis, szintézis, analógia, logikai leképezés, stb. – állíthatók elő logikai fogalmak, ítéletek, következtetések, ismerhetők fel relációk és belső összefüggések.
– A rendszerelméleti megismerés absztrakciós szintje, melyen a logikai megismerés eredményeiből, mint kiinduló adathalmazból, rendszerelméleti műveletek segítségével, – mint a legmélyebben fekvő és végső absztrakció, struktúra- és modell-alkotás, struktúra- és modell-leképezés, legmélyebben fekvő alternatívák és összefüggések vizsgálata, struktúraelemzés, stb. – állíthatók elő rendszerelméleti fogalmak, ítéletek és összefüggések, legmélyebben fekvő alternatívák és relációk, ismerhetők fel legmélyebben fekvő belső összefüggések.
Matematikai és természettudományos vizsgálataink ezen a három absztrakciós szinten történnek, és annál alapvetőbb felismerésekhez és következtetésekhez juthatunk el, annál alapvetőbb kijelentéseket tehetünk, minél magasabb absztrakciós szint műveletei segítségével jutunk el vizsgálataink eredményeihez. Természetesen mindezek közben a realitás és objektivitás talajáról nem léphetünk le. Ennek biztosítéka a megismételt tapasztalás, a tapasztaláson nyugvó megismételt logikai műveletek, a logika megismételt eredményein nyugvó rendszerelméleti megfontolás.”
A könyv letöltése:
Vagy olvasás, letöltés a Magyar Elektronikus Könyvtárból
